2009. augusztus 9-én az ökumenikus Istentiszteletet követően a Református templomban a Kercaszomor község Díszpolgára cím került átadásra. E kitüntető címet RANKAY PÁLMA, az 1920-as szomoróci felkelés katonai vezetőjének, Rankay József hadnagynak leánya vehette át.

A Díszpolgári cím átadását követően Rankay Pálma rövid megemlékezésében ismertette édesapja életútját.

Rankay József 1899. február 8-án született a Máramaros megyei Visken.
1918-ban avatták hadnaggyá. Pár hónapig az I. világháborúban, az olasz fronton harcolt.
1919-ben helyezték Kercára, ahol 1920. augusztus 1-jén az ottani helyőrség parancsnokaként katonáival és a hős helybéli lakosokkal elűzte a trianoni békediktátum aláírása után benyomuló Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatait. A diadal után a szerbek erősítéssel visszafoglalták a magyar területet, és sok szomoróci hőst börtönbe vetettek. Áldozatuk mégsem volt hiábavaló, mert mint ismeretes, 1922. február 9-én a Határmegállapító Bizottság a helyi lakosok bátor helytállásának hatására úgy döntött, hogy Szomoróc visszatérhet az anyaországhoz.
1921-ben áthelyezték Jászberénybe. Akkoriban szerezte meg a jogi doktorátusát és léptették elő főhadnaggyá.
1929-ben született egyetlen leánya, Pálma.
1932-ben Szolnokra, majd 1936-ban Miskolcra helyezték át.
1939. márciusában Kárpátalja visszacsatolásával ellátogatott szülőhelyére, Viskre, ahol felszabadítóként ünnepelték.
1940. nobember 1-től a Honvédelmi Minisztérium 8/b. osztályán előadóként dolgozott, elvégezte a törzstiszti tanfolyamot és így őrnagyi rangot kapott.
1941-ben jelent meg könyve: “A tartalékos tiszt jogállása” címmel.
1942-ben a Hovédelmi Minisztérium Elnökségén dolgozott előadóként.
1944. február 23-án indult az orosz frontra. A 24. gyalogezred 24/II. zászlóalj parancsnoka volt.
1944. április 27-i orosz ellentámadás során megsebesült, a munkácsi kórházban feküdt. Hősies helytállásáért lovagkereszttel tüntették ki, alezredessé léptették elő és Visk díszpolgárává avatták. Felgyógyulása után visszatért a Honvédelmi Minisztérium Elnöki Osztályára, ahol zsidó tartalékos tisztek felmentése a munkaszolgálat alól tartozott feladatai közé.
1945-ben áttelepítették a HM-et Passauba, ahol amerikai fogságba esett. Szabadulása után visszatért Magyarországra.
1956. októberében a várható orosz támadásra való tekintettel levélben felajánlotta katonai szolgálatait a Győri Kormánynak. Mikor a Forradalmat leverték, e levél kapcsán le akarták tartóztatni. Tüdőgyulladással befeküdt a budapesti Szent János Kórház Tüdőosztályára, ahol állapotára való tekintettel az orvosok bent tartották. A kórházban könyvet írt a kommunizmus megdöntésének és a magyarság felemelkedésének lehetőségéről. A tüdőosztályon tbc fertőzést kapott.
1961. július 15-én halt meg. Rankay Józsefet a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Rankay Pálma a visszaemlékezés után méltó és időtálló emléket állított: Petőfi Sándor verséhez hűen egy tölgyfacsemetét ültetett el az 1919-22-es egykori határon.