Az Őrség története

Szerkesztés alatt…

* 1428-1942-1970. Stahl Ferenc kéziratban maradt Vas Megyei Helytörténeti Lexikona számos levéltári kutatáson alapuló adalékkal szolgál Kerca, Szomoróc és Kercaszomor történetéből.


* 1550-1576. Az őrségi családneveket - a 108 nemesi családról szóló mesét - ezidáig hamis oklevelekből “ismerhettük”. Hiteles adatokat az első fennmaradt urbáriumokban találhatunk. Az Őrség 1550-es összeírásából 356 családfő nevét ismerhetjük meg. Ebben nem szerepel Kerca, mert ekkor a Batthyányiak zálogba adták a Sárkány család részére. A hiányzó adatokat az 1576-os urbáriumnak a Kerca patak völgyét összeíró részével pótolta a forrásokat közreadó Benczik Gyula levéltáros.


* 1705. “Elpusztulnak az Istennek templomi…” - 300 éves őrségi nyelvemlék Kercaszomorról.
Sanyaházi György (senyeházi Csippán György) prédikációja 1705-ben hangzott el a kercai református templomban - korábban Szent Vencel templom, melynek ma csak alapjai láthatók a Pusztatemetőnél
Közreadja: Orbán Róbert helytörténész


* 1732. Orbán Róbert: “Őrségi falvak” Somogyban - A protestáns templomok elvétele után az őrségi református és a tótsági evangélikus falvak lakosságának több mint 1/3-a Somogyba menekült. Kezdetét vette az ún. “árvaság kora”.


* 1877-1978. 2008-ban jelent meg Kovács József budapesti építész “Törzsökös fa haranglábaink” című könyve a Romanika Kiadónál, címlapján a legszebbel, a szomoróci haranglábbal.


* 1896. A millennium alkalmából az őrségi települések is emlékfák (hársak) ültetéséről határoztak. Az immár 115 éves hársfák Kercán a református templom mellett, Szomorócon pedig a temetőben láthatók.


* 1918-1922. A szomoróci felkelés külpolitikai körülményeit mutatja be dr. Zsiga Tibor, a történelemtudomány kandidátusa.
TÉRKÉP: Jugoszláv igények a Muravidéken 1919.


* 1920-1935-1989. Kapornaky Gyula az Őrség költője a rendszerváltáskor visszaemlékezik ifjú éveinek Szomorócára és saját költői indulására.


* 1920-1995-2010. Az Őrség legnagyobb demográfiai katasztrófája 1949 óta zajlik. A lakosság csökkenése minden községben több mint 50%-os. A legsúlyosabb Szomorócon, ahol meghaladja a 80%-ot!
Kapornaky Gyula 7 évtized távlatából idézte fel emlékeit szülőfalujáról, a mai adatokkal kiegészítve közreadja Kapornaky Sándor.


*1943-ban jelent meg Kardos László “Az Őrség népi táplálkozása” című tanulmánya. A szerző Tótkeresztúron (ma Križevci - Szlovénia) született a Kerca patak forrásvidékén, 1941-ben budapesti egyetemistaként visszatért szülőföldjére, amely akkor rövid időre visszakerült Magyarországhoz.